作者: Laura Jurecska
DOI:
关键词:
摘要: Nagy szennyező- és toxikus anyag tartalmú ipari víz kémiai előkezelést követő tisztítására létesített többlépcsős, eleveniszapos laboratóriumi modellrendszerben követtem az egyes nitrogén- és szén vegyületek koncentrációjának alakulását. Vizsgáltam egymáshoz viszonyított arányukat a rendszer egyes reaktorain belül időben, másrészt összevetettem ezen szempontból a rendszer egyes lépcsőit is. Megmértem az összes nitrogénvegyület (TNb), az összes szervetlen szén (IC), az összes szerves szén (TOC) mennyiségét egy Multi N/C 2100S típusú, TC/TN mérő készülék segítségével, az egyes nitrogénvegyület-formák (NO2 -, NO3 -, SCN-, NH4 +-ionok) és a szerves anyagra jellemző KOI koncentrációjának alakulását pedig fotometriásan. Az eredmények értékelése során anyagmérleget készítve információt nyertem arról, hogy különböző üzemeltetési paraméterek mellett (pH, tápanyag-utánpótlás – melyeket az IC és TOC összegparaméterek segítségével is követtem) hogyan változik a nitrogéneltávolítás mértéke a rendszerben. Méréseim szerint a szerves anyag lebomlása és a rodanid degradációja már a modellrendszer első két lépcsőjében 90-95 % közötti hatásfokkal lezajlott. A többi nitrogénvegyület átalakítása/eltávolítása a harmadik és negyedik műveleti egységben történt. Optimált paraméterek esetén a nitrifikáció, denitrifikáció hatásfoka egyaránt 90 % feletti volt a tisztítandó, nagy nitrogénvegyület tartalmú szennyvízre vonatkoztatva (átlagos kiindulási össznitrogén koncentráció a vizsgálatok során: 420+-56,3 mg/L volt). Összességében azt tapasztaltam, hogy a többlépcsős modellrendszer elfolyó vízében – megfelelő üzemeltetési …